2009. március 23., hétfő

Csipkebogyó lekvár - hecsedli

Először csak a lekvárhoz szerettem volna gyűjteni, de egyre jobb dolgokat látok, úgyhogy globálba gyűjtögetek egy keveset.
Jó pár hete ez után kutakodom, h hogyan is lehetne elkészíteni a csipkebogyó lekvárt. Megígértem, egy barátosnémnak,h készítek neki, de most már engem is furdal a kíváncsiság. Kockázatos az egész, mivel a bogyóban lévő szöszöket 100%ban el kell távolítani. Igen ám, de hogyan. Az a baj, h aki foglalkozik vele, nagyban űzi, nem árulja el a titkot. Olyan öreget, már alig lehet találni, aki tudná a csínját-bínját, és még hajlandó lenne elárulni is.
A neten nézelődtem/ünk. Találtam is. Mivel vizuális alkat vagyok, ezért jobb szeretném látni és hallani az elkészítési módot. Egyenlőre be kell érnem az írott változattal:

RÓZSI NÉNI RECEPTTÁRA

Csipkebogyólekvár

3-4 liter csipkebogyót megtisztítunk úgy, hogy mindkét végét lecsípjük, megmossuk, majd annyi vízben, amennyi épp ellepi, puhára főzzük. Átpasszírozzuk, s ami átfolyt a passzírozón, azt sűrű szőrszitán gumikesztyűben – mert nagyon szúr – még egyszer átpasszírozzuk. Az így kapott levet addig főzzük, míg lekvár sűrűségű nem lesz. Akkor adunk hozzá 2/3-nyi cukrot, minden kilóhoz 60-70 dekát. Ezzel együtt már csak kis ideig főzzük. Üvegekbe töltjük, celofánnal lekötjük, és száraz dunsztban hagyjuk kihűlni. Különlegesen finom lekvárunk lesz a télen, ha ugyan addig el nem fogy.

Csipkebogyólekvár

Más elnevezések: hecsedli, hecserli, hecsetli, hecsli, hecselli, hecsepecs hecsenpencs, bicske, csipkenye, csitkenye, vadrózsalekvár
Különleges, egyedi jellemzők: a vadon termő csipkerózsa gyűjtögetett terméséből készített, homogén, pikáns lekvár, amely többek között a vadételek ideális kísérője.
Leírás: A vadon termő csipkerózsa (Rosa canina L., Rosaceae terméséből cukor és kevés víz felhasználásával készül. A csipkebogyóra jellemző illatú és ízű, homogén lekvár színe vörösesbarna (világostól sötétig terjedő árnyalatokban), felülete fényes, állománya a sűrűn folyótól az alaktartóig változó.
Felhasználás: A csipkebogyólekvár pikáns ízénél fogva nemcsak sütemények, fánkok, kenyér vagy kalács alkalmas ízesítője, hanem különböző mártások alapanyaga, sőt, adható vadhúsok mellé önállóan is. Csipkebogyómártás készíthető néhány kanál lekvár, egy evőkanál mustár, fél citrom leve és három-négy evőkanál bor elegyítésével. A csipkebogyólekvár országosan ismert és kedvelt termék.
(Forrás: Hagyományok, ízek, régiók - FVM AMC Kht., 2001)

...A legismertebb vadon termő bokrunk a vadrózsa és termése a csipkebogyó, amely tulajdonképpen áltermés, mint az alma. A csipkebogyó a természet legnagyszerűbb alkotásai közé tartozik, hiszen nincs még egy olyan sokoldalúan hasznosítható termés, mint a jelentéktelen vadrózsabokor áltermése. Már az ókori népek is felismerték gyógyító hatását. Legértékesebb a C-vitamin-tartalma, ennek valóságos raktára. A C-vitamin pedig fokozza a szervezet ellenálló képességét, az immunrendszer működését. Ha tudjuk, hogy minden betegség, köztük a rák is az immunrendszer hiányos működésének a következménye, akkor felfoghatjuk a C-vitamin fontosságát. A C-vitaminon kívül a csipkebogyó számos olyan anyagot tartalmaz, amelyet az emberi szervezet kiválóan tud hasznosítani: pektin, flavonidok, cukor, alma- és citromsav, cseranyagok, vitaminok. A pektin elősegíti az emésztést, a flavonidok gyulladásgátló és antibiotikus, immunrendszererősítő hatást fejtenek ki, részt vesznek a szervezetben lezajló oxidációs folyamatok szabályozásában. Enyhe vizelethajtóként a csipkebogyó kedvező hatású a vesekőképződés ellen, vese- és hólyagbántalmakkor hasznos, jelentős vértisztító és görcsoldó. Sokrétű felhasználását az is bizonyítja, hogy teát, szirupot, lekvárt, bort készíthetünk belőle. Leggyakrabban önállóan teaként vagy teakeverékként használjuk, különösen influenzás időszakban, meghűléses megbetegedések idején. A teakészítés során nem szabad leforrázni, vagy főzni, mert a C-vitamin termolabilis, vagyis hő hatására elbomlik. Este langyos vízbe áztatjuk a bogyókat, másnapra kész a tea, meglangyosíthatjuk, de ne melegítsük fel túlságosan. Forrázással is készíthetünk teát, ennek íze kitűnő, ám vitamintartalma jóval alacsonyabb. A dzsemek, lekvárok készítése nagyon munkaigényes, mert meg kell szabadulni a bogyóban levő apró szőröktől. Az íze viszont kitűnő, C-vitamin-tartalma ellenben csekély. A csipkebogyóból készült bor, mivel hideg eljárással készül, megőrzi vitamintartalmát. Legegyszerűbb, ha 1 kg száraz vagy 2 kg nyers csipkebogyóra 3–3,5 liter vízben 1 kg oldott cukrot számolunk. Korsókban hagyjuk érni, mikor letisztult, üvegekbe szívjuk. Idén jó termése van a vadrózsának, érdemes begyűjteni, télire megszárítani. Pomjánek Béla, Hargita Népe

Hecsedlilekvár /csipkebogyó/

1 kg hecsedli, 700g mézA bogyókat megmossuk, leszárazzuk, kimagvaljuk, edénybe téve addig főzzük annyi vízbe ami ellepi, amig paszírozható puha nem lesz. /kb 1 óra/ A levét ne öntsük ki igyuk meg mézzel és citrommal.Átpaszírozás után kavarjuk hozzá a mézet és gyors tűzön megfelelő sűrűre főzzük.
Találtam egy oldalt, ami szerintem külön bejegyzést érdemel. Lehet, h lesznek átfedések, de majd meg próbálom korrigálni őket.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése