2011. január 12., szerda

Csipkebogyó lekvár 2011

Az az igazság, h nem ma akartam csinálni, de vki végig csattogott a leterített és letakart csipkebogyón, így kénytelen voltam nekiállni, nehogy még vmi baja essék. Nem nagyon füllött hozzá a fogam, de kész lett. Ha jól néztem, 6 óra alatt kb. Annyi szerencsém volt, h most nem kellett beáztatni, plusz puhára főzni, csak kicsit megmelengetni, és még kimaradt a második paszírozás is, hála az új - két évvel ezelőtti karácsonyi ajándék - "technológiának". 1 jó kosárnyit tudtunk szedni, ebből lett kb. 5 liter mennyiség. Most barna cukrot tettem bele. És abból lett sok-sok üvegecske. :)

Ahogy nézegettem a csipkebogyós posztokat, nem nagyon találtam azt meg, h én hogyan készítem.
Tehát, 1 éjszakára beáztatom annyi vízzel, h ellepje, majd másnap el kezdem főzni, nem öntöm le a levét. Mikor puha lett, akkor elő kerül a paradicsom paszírozó ill. a szőrszita.
Ennek hiányában kissé macerás a dolog, mert anno úgy csináltam, h egy nagyobb lyukú szűrő és utána egy kisebb. Biztos, ami biztos alapon, h a szőrök ne kerüljenek a lekvárba. Mikor ez kész, akkor édesítőt adok hozzá, kóstolással érdemes. Annyit tegyünk bele, amitől még megőrzi fanyar ízét. Azt hiszem idén (2011. vége) kipróbálom fruktózzal vagy esetleg xilittel...
Ha nem akarjuk, h nagyon folyós legyen, akkor lehet beletenni - ha még kapunk - zselésítőt.
Egy kis szalicil v bármilyen tartósító a tetejére, majd száraz dunsztban hagyjuk kihűlni.