A csicseriborsó (Cicer arietinum) a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába tartozó, egynyári növény. A népnyelvben bagolyborsónak is nevezik. Szára négyszögletes, elágazó. Az étkezésre használt fajtájának virágai fehérek. Termése hüvelytermés, mely világos színű. Június-júliusban többnyire önmegporzással termékenyül. A hüvelyekben 1-3 mag található, melyek gömbölyűek, sárgás színűek. A termés íze kellemes, dióra emlékeztető. A csicseriborsót a görögök és a rómaiak már az ókorban ismerték és előszeretettel fogyasztották is. Az egyiptomiak és az arabok a kereszténység elterjedésével ismerték meg és kezdték el termelni.
Miért jó?
A csicseriborsó élelmirost tartalmának köszönhetően kiválóan alkalmas a székrekedés megelőzésére, illetve kezelésére. Rendszeres fogyasztása esetén elérhetjük, hogy vér koleszterinszintünk csökkenjen, így csökkenhet a szív-, és érrendszeri megbetegedések kialakulása is.
Kutatások igazolják, hogy pektintartalma miatt csökkenti az étkezések utáni gyors vércukorszint-emelkedést, ezért a cukorbetegek számára is közkedvelt növény. Fokozott fehérjetartalmának köszönhetően gyakran fogyasztják sportolók, idősek is.
Alacsony zsír- és magas rosttartalma kedvezően hat a fogyókúrázókra.
A növény tartalmaz karotint, valamint E-vitamint is.
100 g csicseriborsó energiatartalma 1292 kJ, azaz 314 kcal.
Hogyan fogyasszuk?
A csicseriborsó a XVIII. századtól feledésbe merült, de újabban főzelékhez, salátákhoz használják, de levest is készítenek belőle, sőt egyre népszerűbb a csicseriborsókrém, az ún. humusz. Felhasználás előtt a csicseriborsót meg kell mosni, és legalább 8-10 órán át érdemes beáztatni. Így jelentős mértékben rövidül a borsótermés főzési ideje.
A világ számos földrészén - főleg Ázsiában - a curry-s ételek készítésének egyik jelentős alapanyaga. Sok helyen lisztté őrlik és ilyen formában dolgozzák fel.
A zöldségfélék közül kiválóan illik hozzá a padlizsán, a sárgarépa, a paradicsom, a burgonya és a vöröshagyma.
Tippek - tanácsok
Kertészkedőknek jó hír, hogy a csicseriborsó nem igényes a talajra. Márciustól májusig vethető. Gyommentes területen ápolást szinte alig igényel.
A csicseriborsót ki is lehet csíráztatni, de fontos, hogy vegyszermentes magokat csíráztassunk. Néhány nap alatt megpuhul, és kissé édeskés ízű csíra lesz. Napi kétszeri szükséges öntözni, de a magok ne álljanak a vízben, mert megrothadhatnak. A szobahőmérséklet szereti. Mintegy 3 nap alatt a csíra eléri a 3 mm-t. Ilyenkor fel kell használni, mert megkeseredhet és azért is, mert a csíra vitamintartalma a csíráztatás első fázisában ugrásszerűen megnövekszik.
Érdekesség
A csicseriborsóról a hazai irodalom 1350-ben szól először cicer borsó néven.
A régebbi korokban a csicseriborsónak köszönhetően sok ember megmenekült az éhezéstől.
Három világrészen kb. 10 millió hektáron termesztik. Afrikában, Latin-Amerikában és Indiában az egyik fő fehérjetartalmú táplálékforrás. Főleg azokban az országokban nagyon népszerű, ahol nehezen elérhető a húst, mert rendkívül magas a fehérjetartalma.
Magyarországon sajnos nincs túl nagy hagyománya, de manapság egyre népszerűbb a háziasszonyok bevásárlólistáján
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése