Szülinapi tortaként készült, sogórnőmnek. Jó pár receptet megnéztem, de igazándiból Lorien receptje volt szimpatikus, de Noémi is átküldte nekem, mert ez valójában a Szakácsok könyvéből való. Ami, ahogy láttam másoknál, h egész jó könyvecske lehet.
Hozzávalók (26 cm-es)
a tortához
- 15 deka jó minőségű étcsokoládé,(nekem 1-1 70-865-os lett)
- 15 deka barna nádcukor
- 15 deka vaj
- 7+1 tojás
- 1 vaníliarúd
- 15 deka liszt
- baracklekvár
- csipet só
- 1 tk szódabikarbóna
citrussziruphoz (eredetileg jóval többet írtak, ennyi is elég, nekem még ebből is maradt meg )
- csipet só
- 1 tk szódabikarbóna
citrussziruphoz (eredetileg jóval többet írtak, ennyi is elég, nekem még ebből is maradt meg )
- 0.6 deci víz
- 5 deka cukor
- 1 citrom héja reszelve
- 1 narancs héja reszelve
- 1 egész fahéj
- 3-4 cent rum
- 1 kisebb narancs leve szűrve
- fél lime leve
csokimázhoz (ebből is maradt jócskán, tehát legközelebb kb. 15dekával indítanék)
- 25 deka deka jó minőségű étcsokoládé, (1-1 70-86%-os)
- 25 deka cukor
- 1.5 deci víz
Először én is a cukorszirupot készítettem el, legyen ideje kihűlni. A vízben feloldottam a cukrot, belereszeltem a citrom és narancs héját, a fahéjat és a rumot. Majd mikor folyamatos kevergetés mellett felforrt, lekapcsoltam és belefacsartam a fél citromot.
Kivajaztam a tortaformát, meghintettem liszttel és sütőpapírt tettem bele.
Szétválasztottam a tojásokat. Így utólag már tudom, h előbb a fehérjét kellett volna felvernem, csupán praktikusság miatt, h a keverőlapátot ne kelljen elmosni. :)
Szóval, 7 tojásfehérjét csipet sóval, kemény habbá keverek, majd a vége fele folyamatosan adagolom hozzá a 10 deka cukrot.
A 7 tojássárgáját a szoba hőmérsékletű vajjal, az 5 deka cukorral felvertem, hozzáadtam a kikapart vaníliát és a plusz egy tojást. Azt írja, h akkor jó, ha a krém a duplájára nő. Majd állandó keverés mellett hozzá csorgattam a csokit.
Közben, begyújtottam sütőt , elő kell melegíteni 170°C-ra és a sütőrácsra alufóliát tettem.
Ehhez a krémhez adtam a tojásfehérje 1/3-át, majd kisebb adagokban a lisztet, szódabikarbónát és a végén a maradék tojásfehérjét.
Az így elkészült masszát, a tortaformába öntöttem, szépen elegyengettem, lesimítottam, majd mehet a sütőbe. 170°C-ra előmelegített sütőben az alsó rácsra tettem. 15 percig, ahogy a könyv is és Lorien is írta, egy fakanál segítségével résnyire hagytam a sütő ajtaját. Így egyenletesebb a hőmérséklet, és a tészta mindenhol egyformám emelkedik. Negyed óra lejárta után nekem még kb. 20-25 percig kellett sütni, persze már zárt ajtók mellett. Kivettem, kitettem, h kihűljön.
Közben, elkészítettem a csokimázt is. Felolvasztottam 25dkg étcsokit, 1,5 dl vízből 25dkg cukorból készítettem cukorszirupot. Majd a szirupot beleöntöttem az felolvadt étcsokiba, kevergettem. Bár, azt írták, h meg fog keményedik, aztán visszapuhul, de nekem ez nem következett be, talán azért, mert sűrűn kevergettem. :) Majd visszaöntöttem a lábasba és felforraltam kicsit, természetesen, állandó keverés mellett. Könyv szerint márványlapon kell kihűteni, hát ez necces, mert nincs, így én kitettem a hidegre, közben kevergettem, magára hagytam, kevergettem, aztán szépen besűrűsödve kihűlve kenhető állagú lett.
Mikor ez megtörtént, anyu segítségével ketté vágtuk a tortát, meglocsoltam a már kihűlt cukorsziruppal, mehet rá a baracklekvár. (azért látszódik néhol zöld folt, mert ez még az ízesített lekvárom, amiben zsálya is volt talán) és torta tetejét rátettem.
Felolvasztottam (forrósítottam) kb. 3 ek-nyi baracklekvárt, és ezt kentem a torta tetejére, majd erre öntöttük a csokimázat. Szépen eldolgoztuk, kicsit vártunk, dermedjen, minimál díszítést kapott és ment a hűtőbe pihenni.
Tény és való, nem 2 perces torta, de azt hiszem megérte az időt és fáradtságot.
Forrás: elsősorban Lorien ill. a Szakácsok könyvéből részletek :)
Szép lett, grat! Ha maradt egy szelet, jöhet! :)
VálaszTörlésA Szakácsok Könyve nagyon jó, érdemes megvenni :)
elfogyott, tegnap ettük meg az utolsó szeletet! Ha majd nagyon leértékelik, akkor megveszem azt a könyvet! Addig abból élek, amit Te és a többiek főznek belőle. :)
VálaszTörlés